Adatbázisok
Online

A legkorábbi összeírások, amelyekre társadalomtörténeti és népességi adatok elemzéseit alapozták. Ezek az összeírások tartalmazzák a helységek birtokosainak nevét és portáik, valamint gyakran az adómentes családok, telkek számát. Az adatbázis a források összes adatát tartalmazza, így nem csupán a hely- és családtörténészek, hanem a hódoltatás mértékének és az ország birtokviszonyainak is egyedülálló forrásai. Helytörténészek számára kötelező!

Az országgyűléseken megszavazott és megyénként jobbágyporták után behajtott rovásadó (subsidium, dica) évi elszámolásai, az egyidejűleg beszedett "kamara haszna" meg más alkalmi adófajták elszámolásaival, valamint hozzájuk kapcsolódó más iratokkal.

Tartalmazzák a helységek birtokosainak nevét és portáik számát, valamint gyakran az adómentes családok, telkek számát (néhol az őrbéresek nevét) is, a mentesség okának (pl. háborús vagy természeti pusztítás, a jobbágy elköltözése) feltüntetésével, illetve a különleges jogállapot, foglalkozás megjelölésével (földesúri alkalmazottak stb.). Sok esetben az egytelkes nemeseket is felsorolják. A szorosan vett adójegyzékeken, összesítéseken kívül találunk az összegek behajtására, a hátralékokra vonatkozó iratokat, a befolyt összegek kiadásáról szóló elszámolásokat és elszámolásmellékleteket (katonai célokra történt kiadások is vannak), valamint az adóadminisztráció számos más irattermékét (kincstári robotváltságpénz-kimutatások, a városi adózás 1542. évi és más iratai, dézsma-, kvártély-, porció-, reparticiós iratok, inszurrekciós, lélekszámösszeírások stb.).

A XVII. századi rovásadóösszeírások szűkszavúbbak a korábbiaknál, az 1696-os és 1707-es "dicák" egészen új szempontok szerint készültek (haszonnövelő és haszoncsökkentő gazdasági tényezők, művelési ágak, vetésterület, szolgáltatások, stb. az 1696-os összeírásban, urbáriumokba kívánkozó adatok az 1707-esben). Későbbi keletű darab már csak kevés akad a gyűjteményben.
Az 1527 előtti adójegyzékeket a Mohács előtti gyűjteménybe (Q szekció), az 1707-iek nagy részét a Rákóczi-szabadságharc levéltárába (G szekció) helyezték át. A horvátországi kötetet Jugoszláviának szolgáltatták ki.

Az 1530-1696 közti adóösszeírások túlnyomó részét ábécérendben egymás után sorakozó megyék és azokon belül évek szerint rendezték, majd a fenti rendhez többé-kevésbé igazodó, leszámozott kötetekbe kötötték. Az utolsó kötetekbe több megyére vonatkozó és vegyes összeírások kerültek, köteteken belül leszámozva. Az "Acta dicalia" az adóadminisztráció időrendbe sorolt iratait tartalmazza, fasciculusok és azokon belül újrakezdődő numerusok szerint tagoltan. Az "Irregestrata"-ba tárgyuk szerint a két előbbi sorozatba tartozó darabokat osztották be (ezeket a korábbi rendezés mellőzte vagy utóbb kerültek elő). Az "Irregestrata" három nagy egysége közül kettőn belül az iratokat vármegyék illetve városok ábécérendjében, az utóbbiakon és az "országos" részen belül pedig időrendben őrzik.

A kötetekhez megyéket és éveket feltüntető jegyzék készült, a jobbágy és kisnemes neveket tartalmazó darabok megjelölésével. Van régi lajstromkönyvük is, a hozzákötött időrendi mutató a megyékre utal. Ugyanide kötötték be az "Acta dicalia" lajstromát. Külön lajstroma van az Irregestrata-nak. Az első 15 kötethez (Abaúj-Gömör) hely- és családnévmutató áll rendelkezésre (a megyét, valamint az uradalmat is feltünteti). Egy-két rovásadó-kötetnek benne elhelyezett külön helynévmutatója, Vas megye köteteinek cédulakatalógusa van.