Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867–1944
A segédlet leírására vonatkozó adatok
Az adatbázis alapjául az alábbi, CD-ROM formában kiadott digitális segédlet szolgált:
Minisztertanácsi ülések napirendi pontjai 1867-1944 (Magyar Országos Levéltár) – 2001, Budapest – Arcanum Adatbázis Kft. Összeállította és szerkesztette: Soós László.
A kiadvány kiegyezéstől az 1944-es nyilas hatalomátvételig Magyarországon fennálló kormányok minisztertanácsi üléseiről készült jegyzőkönyvek napirendi pontjainak — válogatás nélküli — teljes jegyzékét közli. A lemezre vitt adatbázis a korábbi évtizedekben a Polgári Kori Kormányszervek Osztályán a jegyzőkönyvek tartalomjegyzékéről készített cédulakatalógusra épül. Az adatbázis szerkesztése során a rögzített, mintegy 8 millió karaktert kitevő anyagot az eredeti jegyzőkönyvek napirendi pontjaival is összevetették, mely munka során egy sor javítást is végrehajtottak. Ezen időszak kormányainak teljes névsorát is megtaláljuk a CD-n.
A magyar minisztériumok számát és ügykörét a király elnöklete alatt 1867-ben tartott miniszteri értekezleten határozták meg. Az ún. összminisztérium a miniszterelnökből és nyolc miniszterből állt, és az alábbi — korabeli megfogalmazás szerint — ügyköröket intézték: belügyek; országos pénzügy; közmunka- és közlekedési eszközök, hajózás; földművelés-, ipar- és kereskedés; vallás- és közoktatás; igazságszolgáltatás és kegyelem; honvédelem, a nyolcadik miniszter pedig az uralkodó mellett tartózkodva az ún. király személye körüli teendőket látta el. 1868-ban kilencedikként egy tárca nélküli minisztert is kineveztek, aki a horvát-szlavón-dalmát ügyeket intézte.
A Horthy-korszakban működő kormányok miniszteri tárcái az önálló államiság kívánalmai szerint változtak meg. Létrejött az önálló magyar Külügyminisztérium, lényegesen módosult a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Belügyminisztérium feladatköre. A tárcák közül megszűnt a király személye körüli miniszteré, a gazdasági területen pedig új minisztériumok alakultak. A két világháború közötti időszakban a minisztertanács elé kerülő előterjesztések köre a megváltozott politikai és gazdasági körülményeket tükrözte. A témakör rögzítése nélkül a minisztertanács elé került minden olyan ügy, amely az új határok között a társadalmi és gazdasági konszolidáció elérését, majd a revíziós törekvések érdekében a második világháborúban való „helytállást” szolgálta.
A CD az 1867 és 1944 közötti évek kormányzati munkájának keresztmetszetét nyújtotta korszerű, kereshető formában a kutatók és az érdeklődők számára.
A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk
A segédlet digitalizált változatának elkészítéséről szóló információk
A napirendi pontokban található rövidítések feloldása céljából rövidítésjegyzéket mellékeltünk: Rövidítésjegyzék
A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokollok felsorolására
A segédlet leírásának szabályait két főosztályvezetői munkautasítás (2007, 2010) tartalmazza.
Iratanyag típusa testületi ülés jegyzőkönyve
A segédlet jellege Napirendi pontok tartalmi kivonatának adatbázisa (napirendi pont regeszta adatbázis)
Azonosító 368
Intézménykód MNL OL
Általános megjegyzések
A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő bővülő
Verzióval kapcsolatos információk 3. verzió
A tárgyleírások pontosítása és kiegészítése jelentős mértékben megtörtént.
Létrehozásában közreműködők Adatrögzítők: Klettner Csilla, Oross András, Erdélyi Andrea, Csavlek Judit, Rehák Géza, Balogh János Mátyás, Ásványi Szabolcs, Fiziker Róbert, Kovács Tamás, Völgyesi Zoltán, Kántás Balázs
Létrehozásáért felelős személy Németh István, Klettner Csilla
A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit -
A segédlet módosításai és változtatásai nem volt
A módosítások rövid összefoglalása -
Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája -
Rekordok pontos száma 81 476
Összes törzsszámHU-MNL-OL-K 27