Honvédelmi Tanács és Honvédelmi Bizottság határozatai

A segédlet leírására vonatkozó adatok

A magyarországi kommunista diktatúrában a kormányzati rendszer kereteit az 1949. évi szovjet típusú alkotmány rögzítette, ám az állampárt vezető szervei az aktuális politikai igényeiknek megfelelően alakították a tényleges működési feltételeket és intézményeket. Az 1950-es évek elején Rákosi Mátyás radikális hatalomkoncentrációt hajtott végre, a Gerő Ernővel és Farkas Mihállyal alkotott hármasuk (az úgynevezett „Trojka”) teljhatalommal irányította Magyarországot – a hadigazdaság kiépítését, a fegyverkezést és az erőltetett iparosítást. A Minisztertanács 1952 végétől jutott újból komolyabb szerephez, ekkor hozták létre annak szűkebb kabinetjeként a Honvédelmi Tanácsot (HT), mint a honvédelmi, hadiipari és belügyi kérdésekkel foglalkozó önálló kormánybizottságot. A HT működéséről nyilvános jogszabály nem rendelkezett, ügyrendjét saját maga állapította meg. 1956 nyarán a Magyar Dolgozók Pártjának Politikai Bizottsága és a Minisztertanács együttes határozatban intézkedett a Honvédelmi Tanács – békeidőben érvényes – szervezetéről és ügyrendjéről. A második szovjet intervenciót és a forradalom leverését követően a Honvédelmi Tanács újjáalakításáról 1956. december 6-án döntött a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány.

A honvédelem kérdéseinek törvényi szintű szabályozására 1960 decemberében, a IV. törvény elfogadásával került sor, a jogszabály azonban még csak nem is említette a Honvédelmi Tanácsot. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1961 áprilisában határozott a Magyar Népköztársaság vezetésének háborús körülmények közötti biztosításáról, és úgy döntött, hogy háború esetén az ország vezetését a Honvédelmi Tanács lássa el. A kétféle Honvédelmi Tanács elkülönítése érdekében a békeidőben működő szerv nevét 1962 májusában Honvédelmi Bizottságra (HB) változtatták. Új ügyrendje szerint a Minisztertanács az ország védelmével kapcsolatos közvetlen feladatait a Honvédelmi Bizottság útján látta el. Nyilvánosan a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény deklarálta a HB feladatait és jogköreit. 1988-ra a kormány munkájának széttagolódásához vezetett az önálló felhatalmazással bíró kormánybizottságok tevékenysége, ezért 1988 őszén mind az öt kormánybizottságot, közte a Honvédelmi Bizottságot is megszüntették.

Jelen adatbázis az 1952 és 1962 között működött Honvédelmi Tanács és az 1962 és 1988 között működött Honvédelmi Bizottság határozatait teszi elérhetővé a tisztelt érdeklődők számára. A Hadtörténelmi Levéltárban (HL VIII. 2.) és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL XIX-A-98) található határozati sorozatokat Varga (A.) József nyugállományú ezredes digitalizálta, aki elkészítette a határozatok mutatóját is. A határozatokhoz tartozó előterjesztések az említett két gyűjteményben kutathatók.

A HT határozatok számozása 1952 decemberétől tartalmazta az ülés sorszámát is, tehát az 52/34/1956. számú határozat a HT 1956. évi 34. ülésén hozott 52. határozatot jelölte. A határozatok számozását évente újrakezdték. A HT 1956. decemberi újjáalakításakor úgy indították újra a számozást, hogy az első ülés 100. sorszámot kapott, és ekkortól minden egyes ülésen újrakezdték a határozatok számozását. A Honvédelmi Bizottsággá történt átnevezés az ülések 1956. decemberben indított sorszámozását nem érintette, azt folyamatosan vezették a kormánybizottság 1988. évi megszüntetéséig.

---

Tájékoztató irodalom:

GERMUSKA Pál, HORVÁTH Miklós: A magyar honvédelmi igazgatás története, 1945-1990. Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, 2020 (ISBN: 978 963 631 282 4)
GERMUSKA Pál: A Honvédelmi Bizottság („Trojka”) 1950–1952. évi jegyzőkönyvei. Hadtörténelmi Közlemények 126. évf. (2013), 2. sz. 613–643. p.

A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk

Nincs kitöltve.

A segédlet digitalizált változatának elkészítéséről szóló információk

Nincs kitöltve.

A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokollok felsorolására

Nincs kitöltve.

Törzsszám
Országkód
HU
Rekordok száma

Iratanyag típusa

A segédlet jellege

Azonosító 310

Intézménykód MNL OL

Általános megjegyzések

A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő

Verzióval kapcsolatos információk

Létrehozásában közreműködők Szakmai közreműködők: Főcze János, Germuska Pál

Informatikai közreműködő: Záros Zsolt

Létrehozásáért felelős személy Főcze János

A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit

A segédlet módosításai és változtatásai

A módosítások rövid összefoglalása

Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája

Rekordok pontos száma

Összes törzsszám

* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató