A piarista custodiatus mernyei gazdaságának fényképei

A segédlet leírására vonatkozó adatok

DOMOKOSNÉ SZALAI ZSUZSANNA

ADATBÁZIS A PIARISTA CUSTODIATUS MERNYEI GAZDASÁGÁNAK FÉNYKÉPEIRŐL.

BEVEZETÉS

A kusztodiátus mernyei uradalmának iratait 1951-ben szállították be a levéltárba. Ezen iratok közül kerültek elő az adatbázisban szereplő fényképek, melyek nagy részét Dezseöffy Gyula készítette valószínűleg a XIX. század utolsó harmadában.

 

Szent István 1006 körül alapította a székesfehérvári társas káptalant, melynek prépostja bízatott meg a szent korona, valamint a koronázási jelvények őrzésével, így ő lett az első custos. A káptalan birtokokat kapott javadalomként, ezekből alakult ki a kusztodiátus területe. 1441 után az uradalom a kincstár kezébe került, a XVI. század közepétől a Kamara vette át, majd különböző bérlők kezébe került. 1803-ban meghalt gróf Edling Rezső, az utolsó kusztos. Az ő halála után Egerváry Ignác, a piarista rend 1805-ben megválasztott rendfőnöke kijárta, hogy a kusztodiátus javadalombirtokait I. Ferenc király 1806-ban[1] a teljesen elszegényedett rendnek adományozza. Még ebben az évben Somogy vármegye nagygyűlése ünnepélyesen birtokba iktatta a kegyes tanítórendet, mely aktus „mintegy hároméves, nem ritkán kilátástalannak tűnő harcot, előtte pedig közel negyedszázados, már-már éhezéssel határos szegénység időszakát zárta le.”[2]

1807-ben a rend a korábbi bérlőt, Horváth Zsigmondot bízta meg az uradalom gazdaságának irányításával, aki évi 40.000 forint bérleti díjat fizetett. Horváth, majd az ő halála után fia, ifj. Horváth Zsigmond 1808-ig bérelték a birtokokat, majd 1809. január 1-jén a rend házi kezelésbe vette azokat. Az uradalom területét alkotó birtokok Somogy, Zala és Tolna vármegye területéhez tartoztak, s az alábbi településeket érintették: Nagydobsza[3], Kisdobsza[4], Pettend[5], Fonó, Gölle, Hetény[6], Mernye, Orci, Őszöd[7], Szentiván[8], Taszár, Homok[9], Vadé[10], Szentmiklós[11], Várong[12] és Dörgicse[13], valamint a hozzájuk tartozó puszták többsége. A birtok területe körülbelül 50.000 holdat tett ki.

Az uradalmat 1820-ban öt districtusra, kerületre osztották fel (mernyei, göllei, taszári, dobszai és dörgicsei). A kerületi beosztás a XIX. század folyamán többször változott, az 1940-es években már 12 kerület jött létre (Dobsza, Dörgicse, Fonó, Gölle, Hetény, Mernye, Orci, Őszöd, Szentiván, Taszár, Vadé és Várong). A piarista rend jószágkormányzót állított a kusztodiátus élére, akinek munkáját, illetve a birtok gazdálkodását nagyszámú szakember és személyzet segítette (segédkormányzók, számvevők, pénztárosok, kezelő tisztek).

Az uradalom virágzó gazdálkodását a XX. század két nagy vihara, az első és a második világháború kissé visszavetette, majd az 1945-ös földreform, aztán az egyházi iskolák, illetve birtokok 1948-1950 közötti államosítása végleg felszámolta a piarista kusztodiátus birtokait is. Az uradalom iratai ezek után kerültek be levéltárunkba.



[1] Ez az adat Tóth Tibor könyvéből származik (Tóth Tibor: Nagybirtoktól a nagyüzemig. A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítástól az első világháborúig. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1977. 8. p.). Más helyen az 1807-es évszám szerepel (lásd: Szentiványi Béla: A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete. Szent István Társulat, Bp., 1943. 17. p.).

[2] Tóth Tibor: Nagybirtoktól a nagyüzemig. A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítástól az első világháborúig. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1977. 8. p.

[3] Az egykori Szigetvári járás területén fekszik, ma Baranya megye.

[4] Az egykori Szigetvári járás területén fekszik, ma Baranya megye.

[5] Az egykori Szigetvári járás területén fekszik, ma Baranya megye.

[6] A Gölléhez tartozó Alsó- és Felsőheténypuszta.

[7] Ma Balatonőszöd.

[8] A Gölléhez tartozó Szentivánpuszta.

[9] Ma Kaposhomok, de csak a homoki erdők tartoztak az uradalomhoz.

[10] A Mernyéhez tartozó Vadépuszta.

[11] A Mernyéhez tartozó Mernyeszentmiklós.

[12] Ma Tolna megye.

[13] Ma Veszprém megye.

 

A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk

Internet (http://www.smarchive.hu ), Belső hálózat, Kutatóterem

A segédlet digitalizált változatának elkészítéséről szóló információk

n.a.

A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokollok felsorolására

Dublin Core-ra épül

Törzsszám
XV.34.
Országkód
HU
Rekordok száma
132

Iratanyag típusa Fénykép

A segédlet jellege Darabjegyzék

Azonosító 202

Intézménykód MNL SML

Általános megjegyzések Fotógyűjteményből A piarista custodiatus mernyei gazdaságának fényképei

A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő Lezárt

Verzióval kapcsolatos információk n.a.

Létrehozásában közreműködők Domokosné Szalai Zsuzsanna

Létrehozásáért felelős személy MNL SML - Domokosné Szalai Zsuzsanna

A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit n.a.

A segédlet módosításai és változtatásai n.a.

A módosítások rövid összefoglalása n.a.

Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája n.a.

Rekordok pontos száma 132

Összes törzsszámXV.34.

* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató