Adatbázisok
Online

A Szövetséges Ellenőrző Bizottság magyarországi működését a Moszkvában 1945. január 20-án aláírt fegyverszüneti egyezmény írta elő, amely azonban nem rendelkezett a hadifoglyok sorsáról és hazaszállításáról. A szovjet Állami Honvédelmi Bizottság 1945. augusztus 13-án rendelkezett arról, hogy 150 000 magyar és 9 500 jugoszláv hadifoglyot indítsanak el a hazájuk felé. A hazaszállítások már az 1945-ös nemzetgyűlési választások előtt megindultak, amikor is mintegy 200–250 ezer magyar hadifoglyot engedtek szabadon.

Jugoszlávia képviselője 1945. szeptember 11-én hivatalosan közölte a Külügyminisztérium Politikai Osztályával, hogy az igazolásokat követően hazája kész a magyar származású, de jugoszláv állampolgárságú hadifoglyok visszafogadására. Az igazolás lefolytatásához kérte, hogy a magyar szervek Kecskeméten vagy Cegléden alakítsanak ki gyűjtőtábort a visszaérkező jugoszláv hadifoglyok számára. A Magyar Kormány erejéből azonban csak egy 800 fős befogadóképességű tábor felállítására telt Hódmezővásárhelyen. A tábor túlzsúfoltsága, az élelmezési nehézségek és a nyilvánvalóan kaotikus egészségügyi helyzet miatt a Magyar Kormány november 19-én szóbeli jegyzékben kérte Jugoszláviától, hogy a „fent jelzett hódmezővásárhelyi gyűjtőtáborban leigazolandó személyek, igazoltatásuk utáni sorrendben – kisebb-nagyobb csoportokban –, irányíttasanak hazájukba”.

A szovjet hadifogságból visszatérő, jugoszláv állampolgárságú hadifoglyok repatriálása meglehetősen vontatottan haladt, ezért 1948 februárjában Szegeden egy Átmeneti Hadifogoly Otthont állítottak fel a számukra. Itt várhatták meg igazolási eljárásuk lefolytatását, ami a források tanúsága szerint sok esetben több hónapot is jelenthetett. Gyakran előfordult, hogy az otthon lakói türelmüket vesztve, a hivatalos eljárás befejezése előtt hazaszöktek. A Jugoszláv Hadifogolyok Átmeneti Otthona 1948 decemberében szűnt meg.

Az adatbázis alapját az átmeneti otthon nyilvántartási naplója adja, amelyet 1948. február 23-án nyitottak meg. A foglyok érkezhettek ide nyugati (amerikai, angol) vagy szovjet fogságból, magyar kórházakból, de vannak köztük a háború elől elmenekült horvát és bosnyák civilek is. Az otthon naplójának lezárására a 273.380/1948. NM sz. rendelet alapján, 1948. december 9-én került sor. Az adatbázisban a hadifogoly nevére, születési helyére és idejére, édesanyja nevére, foglalkozására lehet keresést indítani. A nevek esetében történhettek korabeli elírások. A települések esetében célszerű a keresést a település magyar vagy szerb, horvát, bosnyák neve alapján is megpróbálni.

Az adatbázisba kiegészítésként bekerültek a szegedi otthonban várakozó hadifoglyok által leadott hadifogoly igazolványok is. A jugoszláv hadifoglyok többsége az igazolványt Magyarországra érkezése alkalmával, a debreceni Hadifogoly Átvevő Állomáson kapta. Innen indították őket tovább a szegedi Hadifogoly Átmeneti Otthon felé. Az igazolvány többek közt tartalmazza a hadifogoly nevét, születési helyét és idejét, édesanyja nevét, valamint a település nevét, ahová haza akartak térni, melyekre az adatbázisban keresni lehet.

A nyilvántartási napló és a hadifogoly igazolványok közt lehetnek átfedések, így lesznek olyanok, akiket kétszer is megtalálunk az adatbázisban, míg a hadifoglyok egy része csak egyszer szerepel. A kutatást képmelléklet is segíti.