Szovjet táborok magyar foglyai
A segédlet leírására vonatkozó adatok
Ezek a kartonok a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg által fogságba ejtett, illetve elhurcolt magyar személyek adatait tartalmazzák, nemcsak azokét, akik tényleges katonai szolgálatuk idején, a frontharcok során kerültek fogságba, hanem azon személyek adatait is, akiket civilként deportáltak – csoportosan vagy személyenként – a Szovjetunióba a háború alatt és után. Azonban kizárólag azon személyek adatait tartalmazzák, akik valamilyen formában szovjet munka- vagy gyűjtőtáborban regisztrálva lettek; tehát azok adatait, akik ütközetben estek el, vagy még a regisztráció előtt elhunytak, nem. Előfordulhat, hogy egyes személyeknek két-három kartonja is megtalálható az adatbázisban, sőt magas rangú katonatiszteknek, jelentős beosztásban lévő foglyoknak akár több is.
A fogság időtartama néhány hónaptól akár tíz évig is terjedhetett, amely függött a fogvatartott katonai rangjától, a II. világháború alatti tevékenységétől, politikai szerepvállalásától, egészségi állapotától, nemzetiségétől, elhurcolásának módjától (hadifogság, internálás vagy letartóztatás), az ellene felhozott vádaktól, a Magyar Kommunista Párt közbenjárásától és a szerencséjétől. A fogva tartás helyszíne általában a Szovjetunió területén működő GUPVI vagy GULAG táborok/altáborok egyike volt, de találkozhatunk a kartonok közt több olyan esettel is, hogy valakit pár hetes rabság után már a magyarországi gyűjtőtáborból hazaengedtek.
A kartonokon szereplő adatokat vagy magyarul nem tudó szovjet katonák, vagy a fogság alatt oroszul többé-kevésbé megtanuló magyar és más nemzetiségű (német, olasz, román stb.) foglyok vették fel és írták le kézírással, amelyeket összegyűjtöttek, és másoltak át szintén kézírással a nyilvántartó kartonokra. Vagyis – a már elsődlegesen is pontatlanul leírt – adatok tovább sérültek az átírás során, valamint az orosz nyelvű, cirill betűs adatbázis készítésekor úgyszintén. Kivételt képeznek ez alól a magas rangú katonai vagy civil foglyok, akiket képzett, esetleg magyarul is jól tudó vagy tolmács segítségét igénybe vevő tisztek hallgattak ki, és vették fel az adataikat.
Az orosz nyelven elkészült adatbázis, illetve a digitális gyűjtemény feldolgozása, a kartonokon szereplő személyek azonosítása a Nyelvtudományi Intézet által fejlesztett algoritmus és szakemberek bevonásával történik. Az utóbbiak közt – a történészek és a levéltárosok mellett – több nyugállományú vagy tartalékos katonatiszt is van, akik a volt Szovjetunióban tanultak, így jól beszélnek oroszul, ismerik a szakmai kifejezéseket. A munka az adatbázis közzététele után sem áll le, még hosszú ideig eltarthat annak érdekében, hogy minél több hibát kiszűrjünk, minél kevesebb át nem írt vagy le nem fordított adatmező maradjon benne.
Az adattáblákon a magyar átírás/fordítás mellett megtalálható az eredeti orosz szöveg és megtekinthető a nyilvántartó karton is, így minden használó önmaga is megnézheti és lefordíthatja azokat. Az adatbázis keresője – személy- és településnevek esetében – nemcsak az elsődlegesen kiemelt névalakokban keres, hanem vizsgálja az algoritmus vagy a szakemberek által lehetségesnek vélt további névváltozatokat is, ugyanis sok esetben – a fentebb leírt nehézségek miatt – képtelenség egyértelműen eldönteni, hogy melyik a jó verzió.
A Magyar Nemzeti Levéltár a Szovjet táborok magyar foglyai adatbázis megvalósulása érdekében végzett munkájukért köszönetét nyilvánítja
az Emberi Erőforrások Minisztériumának,
a Honvédelmi Minisztériumnak,
Magyarország Moszkvai Nagykövetségének,
a Nemzeti Kulturális Alapnak,
orosz részről
az Orosz Állami Hadi Levéltárnak,
a Nemzeti Projekt Alapnak,
az Elektronikus Archívum Vállalat Levéltári Főosztályának,
az Orosz–Magyar Levéltári Vegyes Bizottságnak,
a magyar partnerszervezeteknek,
a Nemzeti Emlékezet Bizottságának,
az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Nyelvtudományi Intézetének,
Helion Kft-nek,
a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezete „Elfeledett emlékezet” Háborús Kegyeleti Kutatócsoportnak
és minden önkéntesünknek.
A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk
Nincs kitöltve.
A segédlet digitalizált változatának elkészítéséről szóló információk
Az Orosz Állami Hadi Levéltár munkatársai által elkészített cirill betűs adatbázis fonetikus transzliterációját – az adatok többszöri torzulását kiküszöbölendő – gépi átírással egészítettük ki, amelyet az adatok tömeges, majd egyenkénti manuális javítása követ(ett). A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a foglyok és az adatrögzítők közötti kommunikáció során, valamint a többszöri átírás miatt az adatok többszörösen torzultak. Ezt próbáltuk meg kiküszöbölni a Nyelvtudományi Intézet által megalkotott és a segítségünkkel folyamatosan továbbfejlesztett algoritmus használatával, amely figyelembe vette a fonetikát, az orosz és ukrán nyelv különbségeit, a cirill betűs átírás sajátosságait és változatosságait, de számos esetben így sem sikerült a helyes feloldást megtalálni. A fonetikus rögzítés során elveszett a családnevek hagyomány szerinti írásmódja, ezért az Almássy–Almási, Szűcs–Szőcs, Erdei–Erdélyi, Lőrinci–Lőrince, Kovács–Kovách–Kováts stb. nevek közötti hasonlóság miatt a fogoly családneve sok esetben nem megállapítható, ezért számos lehetséges névváltozat közlésével segítjük a keresést. A településneveknél ilyen bizonytalanságot okoznak a hasonló településnevek: Sopron–Soprony (utóbbi: Kétsoprony, Békés megye), de cirill betűs írás esetén Kolozsvár–Kaposvár és Parád–Pered (utóbbi ma: Tešedíkovo, Szlovákia) írásképe is nagyon hasonló. Az átírást tovább nehezíti, hogy az adatrögzítők a különböző magyar hangzókat nem mindig ugyanazokkal a cirill betűkkel írták le, például a „gy” betűt jelölték „д”-vel, „гь”-vel és még számtalan egyéb módon is. A 70–75 évvel ezelőtt keletkezett kartonok adatainak gépelésekor pedig rengeteg betűt olvastak félre: gyakran összekeverték többek közt az írott „г” és „ч” betűket, illetve az írott „и”, „к”, „л”, „н” és „п” betűket – de ez csak két példa a sok közül. A Magyar Nemzeti Levéltár munkatársai és szakmai partnerei folyamatosan dolgoznak ezeknek az adatoknak a feloldásán, javításán, azonban szívesen fogadunk minden javításra, pontosításra vonatkozó javaslatot – az adattáblák alján található „Hibás adat jelentése, pontosítás” funkció használatával.
A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokollok felsorolására
Az fentebb említett átírási/fordítási nehézségek miatt munkánk során több szabályban és munkautasításban is meg kellett állapodnunk, melyekből itt csak a leglényegesebbeket emeljük ki. A keresztneveket a napjainkban használatos változatban közöljük. Az adatrögzítő által oroszra. olaszra lefordított neveket visszafordítjuk magyarra, míg az egyértelműen német, cseh, román és szerb hangzású neveket a kartonon szereplő formában hagyjuk, mivel ezek a magyarországi nemzetiségieknél, illetve az 1938 után visszacsatolt területekről besorozott katonáknál előfordulhattak. A legnehezebben átírható adatok a családnevek, amelyek esetében – már az előző rovatban leírt probléma miatt – számos lehetséges névváltozat közlésével segítjük a hozzátartozójukat keresőket. A történelmi Magyarország területén lévő településeknél a magyar névalakot kell használjuk, a volt Szovjetunió településeit pedig a „magyaros”, mindenki által ismert névalakban közöljük. Azon Csehországi városok neveit, amelyeknek van német, illetve cseh változatuk is, igyekszünk mindkét nyelven feltüntetni. Megyék, járások esetében a kartonokon olvasható adatokat hagyjuk meg, esetleg megjegyzésben adunk tájékoztatást arról, ha az adott település mégsem ahhoz a közigazgatási egységhez tartozott. Ugyanezt az eljárást követjük az országoknál is, még ha ebben a mezőben nem ország, csak országrész (például Erdély) szerepel. Az orosz, magyar, német stb. nyelven, de cirill betűkkel leírt katonai rangokat minden esetben megpróbáljuk lefordítani, és a magyar megfelelőjüket beírni – kivéve a Waffen-SS rendfokozatait.
Iratanyag típusa nyilvántartó karton
A segédlet jellege névre kereshető
Azonosító 293
Intézménykód MNL OL
Általános megjegyzések —
A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő adattisztítás alatt
Verzióval kapcsolatos információk 1.0
Létrehozásában közreműködők dr. Szabó Csaba, dr. Mikó Zsuzsanna, Csákvári Sándor, Fiziker Róbert, Germuska Pál, Kosztricz Anna, Martinkovits Katalin, Sass Bálint, Suslik Ádám, Szatucsek Zoltán, Szikla Gergő, Záros Zsolt, Szerényi Ildikó, Kántás Balázs, Zsemlye János
Létrehozásáért felelős személy Germuska Pál, Szatucsek Zoltán, Szikla Gergő
A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit Záros Zsolt (MNL), Helion Kft.
A segédlet módosításai és változtatásai —
A módosítások rövid összefoglalása —
Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája —
Rekordok pontos száma 679 319
Összes törzsszámHU MNL OL X 10874