Helytörténet

A helytörténeti kutatáshoz összeválogatott szükséges és hasznos MNL adatbázisok

Keress a Helytörténet anyagában!

Helytörténet

A helytörténet iránt érdeklődők számára itt azokat az adatbázisokat gyűjtöttük össze, melyek átböngészése hasznos egy településhez tartozó teljes és átfogó kép kialakításához. A dokumentumok között nemcsak a mai, hanem a történelmi Magyarország településeiről is találhatóak összeírások és iratok.

Adatbázis

Urbaria et Conscriptiones (E 156)

Az „UetC” a hely- és családtörténészek számára fogalom. Mit tartalmaz az adatbázis?Az adatbázis a források részletes leírása mellett a levéltárban található teljes iratanyag, mintegy 350.000 oldal digitalizált képét tartalmazza. Az iratok az 1527 és a 19. század közötti időszakban keletkezett urbáriumokból, úrbéri összeírásokból, birtok- és vagyonbecslésekből állnak. Mik azok az urbáriumok?Az urbáriumok a földesúr birtokát, valamint annak összes jövedelmét számba vették, valamint...

Adatbázis

Céhkataszter

A Magyar Országos Levéltár kormányhatósági irategyütteseiben őrzött céhprivilégiumok adatainak adatbázisa.Digitalizált iratokat nem tartalmaz.

Adatbázis

Polgári kori egyesületek

Az adatbázisban a Magyar Országos Levéltár Polgári Kori Kormányszervek iratait őrző osztályán lévő Belügyminisztériumi Levéltár Elnöki, Reservált és Általános irataiban megtalálható igen nagyszámú, 1867 és 1944 között működött egyesület listáját tesszük közzé azzal a szándékkal, hogy kutatóink minél hamarabb megtalálhassák az őket érdeklő egyesület fellelhetőségének helyét. A közölt gyűjtemény a történelem, múltunk, közösségi létformáink és a civil szervezeteink iránt érdeklődők számára is...

Adatbázis

Az 1715. évi országos összeírás (N 78)

A Magyar Királyság történetének legelső, az egész országra kiterjedő összeírása 1715-ben készült el. Egyedül az 1696. évi dikális összeírás vethető össze ezzel, de mivel az a frissen visszafoglalt országról készült, az összeírás teljessége igencsak kétséges. Az 1715. évi összeírás a Rákóczi szabadságharc leverését követően az ország új, modern alapokra való helyezésének egyik kezdete volt. A hely- és családtörténészek számára alapvető forrás. Az összeírás családfőnként tünteti fel a...

Adatbázis

Az 1720. évi országos összeírás (N 79)

A korábbi, 1715. évi összeírással való elégedetlenség arra késztette a hatóságokat, hogy 1719-ben a conscriptio hiányosságainak kiküszöbölése végett az összeírás megismétlését határozzák el. Erre 1720-ban került sor, és ez lett az oszmán uralom alól teljesen felszabadult ország első, minden vármegyére kiterjedő összeírása.Mit tartalmaz az adatbázis?Az összeírt személyek (adózók) és helységek nevét, valamint a település legfontosabb gazdasági adatait (observatio) tartalmazza. A kutatók további...

Adatbázis

Az 1750. évi erdélyi összeírás (F 50)

„Végre teljes!” Erdélyben is lezajlottak – a magyarországihoz képest több-kevesebb időbeli eltéréssel – azok az összeírások, melyek a népesség adóval való terhelhetőségét (mai kifejezéssel élve adóalapját) vizsgálták. A tartomány egészét lefedő első teljes conscriptio 1750-ben készült el. Ez a teljesség, valamint a települések leírása és az adózó személyekre vonatkozó adatok gazdagsága az, amely kiemelt jelentőséget ad az állagnak. A települések leírása önállóan jelent meg 2009-ben...

Adatbázis

Oszmán összeírások gyűjteménye

A 16-17. században az oszmán adminisztráció által a hódoltsági területekről oszmánli nyelven készített összeírások adatainak folyamatosan bővülő gyűjteménye.  Jól használható a hódoltsági terület helységeinek helytörténeti kutatása során.Mit tartalmaz az adatbázis?Az OTKA K 108919 számú...

További fontos adatbázisok

Erdélyi úrbéri összeírások, 1785-1786 (F 51)
„Ami a ’nevezetes tollvonás’ után is érvényben maradt.” A Mária Terézia által 1767. január 23-án kibocsátott úrbéri rendelet alapján lefolytatott összeírás és szabályozás Erdély területét nem érintette. II. József 1785. augusztus 22-én kibocsátott jobbágyrendelete viszont kiterjedt erre a tartományra is, sőt kiadását az erdélyi parasztlázadás (Horea-Closca) meggyorsította, és már az új közigazgatási beosztás (12 megye) szerint ment végbe 1785–1786-ban.BővebbenEz az állag a II. József által...

Vegyes erdélyi összeírások (F 49)
„Meglepetés vagy csalódás” – ez lehetne az állag alcíme, mely az első teljes, 1750-ben lezajlott adóösszeírást megelőzően, illetve ez után keletkezett különféle összeírások töredékeinek gyűjteménye. Sokféleségéből (porta-, kapu-, zsold összeírás, városok-, égett falvak-, tűzkárok-, gyűlésekben szedett pénzek-, insurgens nemesek, stb. összeírása) és töredékességéből adódóan tartogathat a kutató számára meglepetést vagy csalódást. Az esetek nagy részében nincsenek meg hiánytalanul sem az egyes...

KSH 1890. évi összesített összeírás
Az 1869. évi első és az 1880. évi második után az 1890. évi összeírás volt a Központi Statisztikai Hivatal harmadik nagy országos nápszámlálása. A népszámlálás programjának összeállításakor is fontos szempont volt a nemzetközi követelmények figyelembe vétele. A program kialakításában részt vettek a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei is, a felvétel a kor színvonalán a lehető legfejlettebb statisztikai módszerekkel történt. A népszámlálást elrendelő törvénynek megfelelően az adatfelvétel...

Vegyes, a kamara által őrzött levelezés (E 204)
A magán- és közélet legfontosabb forrásai közé tartoznak a levelek, levelezések. A magánlevelekben a mindennapi élet, a közügyekben írt levelekben pedig az ország működésének legbelsőbb, más forrásból nem megismerhető információi bukkannak fel. Az itt található levelek (missilis) különféle családok, személyek, kincstári szervek, egyházi testületek iratanyagából vagy a kamarákhoz illetve tisztviselőikhez írott levelekből, kérvényekből állnak. A levelek nagy többsége a 17. században elítélt...

Porta (dika) összeírások (E 158)
Dikális összeírásokA legkorábbi összeírások, amelyekre társadalomtörténeti és népességi adatok elemzéseit alapozták. Ezek az összeírások tartalmazzák a helységek birtokosainak nevét és portáik, valamint gyakran az adómentes családok, telkek számát. Az adatbázis a források összes adatát tartalmazza, így nem csupán a hely- és családtörténészek, hanem a hódoltatás mértékének és az ország birtokviszonyainak is egyedülálló forrásai. Helytörténészek számára kötelező!BővebbenAz országgyűléseken...

Városi és községi pecsétek (E 213, A 132)
A gyűjteményt a kamarai archivum irataiból (elsősorban városi és községi kiadványok, hitelesítmények, illetve ezek mellékletei közül) a századforduló körül válogatták össze, művelődéstörténeti, helytörténeti célokra. Tárgyuk: vagyonjogi, gazdasági, igazgatási, adószedési, igazságszolgáltatási, úrbéri, úrbérrendezési ügyek. Vannak összeírások, levelek is. Az iratokat a megyék és azokon belül a helységek ábécéje szerint helyezték el. (Külön Horvátország, Szlavónia, Erdély és a külföld iratait.)...

Linkgyűjtemény

* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató