Az 1720. évi országos összeírás (N 79)

A segédlet leírására vonatkozó adatok

A korábbi, 1715. évi összeírással való elégedetlenség arra késztette a hatóságokat, hogy 1719-ben a conscriptio hiányosságainak kiküszöbölése végett az összeírás megismétlését határozzák el. Erre 1720-ban került sor, és ez lett az oszmán uralom alól teljesen felszabadult ország első, minden vármegyére kiterjedő összeírása.

Mit tartalmaz az adatbázis?

Az összeírt személyek (adózók) és helységek nevét, valamint a település legfontosabb gazdasági adatait (observatio) tartalmazza. A kutatók további információkat az adatbázis mellett található digitalizált képekből szerezhetnek. A kutatást az összeírás teljes digitális képanyaga segíti.

Bővebben

    Az 1715-ös összeírással szemben 1720-ban csak a külsőségekkel rendelkező jobbágyokat, zselléreket és lakásokat kellett összeírni. A szegényebb réteg, az, amelynek csak háza volt vagy az sem, az összeírásból és így az adózásból kimaradt, hacsak a foglalkozásuk vagy más címen fel nem kellett venni őket. Ezúttal sem vették fel a nemességet, azonban fel kellett venni minden nem nemest, akit a földesúr minden pénzbeli vagy munkában végzendő szolgálat alól felmentett, továbbá az ellenszolgáltatásért a földesúr jobbágytelkén gazdálkodó nemest. Rajtuk kívül nem került összeírásra a papság és a tanítóság, de bekerült az összeírásba a jobbágyföldet művelő vagy bérlő, továbbá a kereskedelmet űző zsidóság is. A városokban azokat a lakosokat is fel kellett venni, akik iparból és kereskedelemből élve bizonyos jövedelemmel bírtak, még akkor is, ha csak külsőség nélküli házuk, vagy még az sem volt.
     Miután az 1718-ban megkötött pozsareváci béke teljesen felszabadította a török uralom alól az ország területét, az 1720-as összeírás már az egész ország területére kiterjedhetett, beleértve a katonai uralom alatt álló területeket is. Nem terjedt ki azonban az Erdélyi Fejedelemségre és nincsen nyoma annak, hogy Horvát- és Szlavónországot a hozzátartozó részekkel és a határvidékkel együtt összeírták volna. A Határőrvidék községeinek csak polgári lakosságát írták össze. Mivel ezek a települések vármegyei fennhatóság alá tartoztak, itt is írták össze. Ez az oka annak, hogy egyes községek a megye és a Határőrvidék összeírásában is szerepelnek. Ugyancsak kétszer szerepelnek a két megye határán fekvő helységek, mint pl. Eger városa.
Az összeírás fogyatékosságát az összeírók különböző egyéniségén kívül az is okozta, hogy hiányoztak a legfontosabb segédeszközök, így sok megye nem is tudta pontosan elkészíteni községeinek jegyzékét. Hiányoztak a pontos kimutatások a nemességről is, és az adatok felvétele gyakran nem a helyszíni szemle alapján készült. Nem voltak egységesek a jogi fogalmak sem, és minthogy az összeírók egészen más vidékről származtak, nem ismerhették a helyi viszonyokat és gyakran nem a nép nyelvét sem ismerve, a válaszokat sokszor saját szemléletük alapján értékelték. Gyakran még a községek nevét is torzítva írták, és a töröktől visszafoglalt területen, a magyartól teljesen elütő gazdasági rendszer következtében, nem értették meg a gazdasági fogalmakat. Ritkán bár, de mégis előfordult, hogy egyes összeírók nem végeztek lelkiismeretes munkát, elfogadták a lakosok hamis vallomásait, aminek következtében sokan kivonták magukat az összeírás alól.
     Az adatbázis az összeírt személyek (adózók) és helységek nevét, és a település legfontosabb gazdasági adatait (observatio) tartalmazza. A korabeli helységnevek mellett feltüntettük az illető település Lipszky Repertorium (1808) szerinti névalakját is, valamint az 1913-as nevét és hogy akkor melyik megyében volt található. Ezen kívül megadtuk a település mai nevét és megyéjét (ha a mai Magyarország területén kívül található, akkor az ország rövidítését) is. A kutatók további információkat az adatbázis mellett található digitalizált képekből szerezhetnek.

A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk


A segédlet kódolt változatának elkészítéséről szóló információk

van

A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokolok felsorolására

Nincs kitöltve.

Törzsszám
HU MNL OL N 79
Országkód
HU
Rekordok száma
223.3K

Iratanyag típusa Összeírás/elszámolás

A segédlet jellege teljes körű darabszintű, digitalizált képekkel ellátott adatbázis

Azonosító 52

Intézménykód MNL OL

Általános megjegyzések A községi leírásokkal a kialakított mezők bővítendők.

A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő lezárt

Verzióval kapcsolatos információk 1.0

Létrehozásában közreműködők Adatrögzítők: Ghillányi Magdolna, Kovács Zsuzsanna, Martí Tibor, Németh György, Németh István, Szepesiné Simon Éva, Szirtes Zsófia, Tuza Csilla

Létrehozásáért felelős személy Németh István

A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit

A segédlet módosításai és változtatásai -

A módosítások rövid összefoglalása -

Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája -

Rekordok pontos száma 223 253

Összes törzsszámHU MNL OL N 79

* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató