Az első világháború veszteségi adatbázisa

A segédlet leírására vonatkozó adatok

A több mint 200 ezer adatsort magában foglaló adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában őrzött polgári halotti anyakönyvek másodpéldányainak adatait tartalmazza elsősorban a mai Magyarország területére vonatkozóan. A 8 millió anyakönyvi bejegyzés átnézése során a levéltárosok ezekből az anyakönyvekből kigyűjtötték és adatbázisban rögzítették az I. világháború katonai és polgári áldozataira, internáltjaira vonatkozó adatsorokat.


További részletek az adatbázisról:

Az „Első világháborús veszteségek feldolgozása” című projekt 2015-től több mint négy éven át zajlott, eredményei egy nagy országos adatbázisban kerültek feldolgozásra. Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság jóváhagyása értelmében a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatta a projektet, melyben konzorciumi partnerként kezdetben a Magyar Nemzeti Levéltár, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a HM Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztály vett részt.

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) intézményeiben, valamint a Budapest Főváros Levéltárában (BFL) őrzött halotti anyakönyvi másodpéldányok feldolgozásában országosan több mint 100 levéltáros vett részt. Csak megyei szinten mintegy 10 ezer anyakönyvi kötetet, ezen belül 8 millió anyakönyvi bejegyzést néztek át, kb. 170 ezer, az I. világháborúval valamilyen módon összefüggésbe hozható áldozatot találva. Ez egészült ki a főváros közel 30 ezer áldozatával, így a teljes levéltári adatbázis 200 ezernél is több I. világháborús halott adatait foglalja magában.

Az MNL megyei tagintézményei és a BFL által összeállított adatbázis az ezen intézmények által őrzött halotti anyakönyvi másodpéldányokban fellelhető összes, az I. világháborúval kapcsolatos áldozat adatait tartalmazza. Alapvetően a hazáért hősi halált halt katonák képezik a bázisát, de mellettük feltüntetésre kerültek a világháborúval összefüggésbe hozható polgári áldozatok éppúgy, mint a hazai kórházakban elhunyt és itt anyakönyvezett külföldi katonák, hadifoglyok és internáltak is.

Az adatbázis a jelenleg a megyei levéltárakban őrzött összes, 1914 és 1980 közötti halotti anyakönyv adatait tartalmazza. Mindez azonban az akkori teljes magyarországinál értelemszerűen jóval szűkebb merítési bázis, lévén a trianoni békediktátum folyományaként az 1920 utáni Magyarország az I. világháborús országterület nagyjából egyharmadát foglalja csak magában. A jelenleg a levéltárainkban őrzött anyakönyvek pedig csupán e Csonka-Magyarország területét fedik le, a határokon túlra került országrészek adataiból alig néhány község kerülhetett be ezen adatbázisba.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes települések halotti anyakönyvei nem tartalmazzák az adott község vagy város összes áldozatát. Ahol volt lehetőség egyéb kutatások eredményeivel összevetni az anyakönyvekét, az a tapasztalat, hogy a halotti anyakönyvekbe egy-egy település teljes veszteségének harmada, jobb esetben fele került csak bevezetésre. Mindemellett gyakori egy-egy áldozat többszöri anyakönyvezése is, amit a feldolgozómunka közben igyekeztünk kiszűrni. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum párhuzamosan végzett veszteséglista-feldolgozása azonban kiválóan egészíti ki az anyakönyvi eredményeket, a tényleges áldozatok döntő többsége valamelyik adatbázisban mindenképpen megtalálható.

Magát az adatgyűjtést hosszú hónapokig tartó adattisztítás követte, melynek során javítottuk a leggyakoribb típushibákat, elírásokat.

E munka során külön figyelmet szenteltünk annak, hogy az elhalálozás helyét a lehető legpontosabban beazonosítsuk.

Az elkészült adatbázis a halotti anyakönyvi másodpéldányok struktúráját követi, átvéve azok minden lényegi elemét és információját. Az eredeti anyakönyvet őrző levéltár azonosító adatai után feltüntetésre kerültek az egyes áldozatok konkrét anyakönyvi beazonosíthatóságát jelentő adatok (település neve, az anyakönyvi bejegyzés éve és folyószáma, valamint dátuma). Az anyakönyvi bejegyzés időpontja mellett megtalálható a vélt vagy valós halálozás dátuma is, az első időszakban még viszonylag pontosan, a valós dátumhoz közelebb állva, az 1920-as évektől egyre inkább a holttá nyilvánítás szabályai alapján (valamely év december 31-ike, vagy pedig az utolsó életjelt követő hónap 15-ike) feltüntetve.

Az adatbázis alapját értelemszerűen az elhalt áldozat neve, személyes és katonai adatai jelentik. A nevek esetén főleg a külföldi áldozatok leírásakor adódhattak komolyabb problémák, a többszöri átírás torzíthatta az eleve nehezen betűzhető névformákat. Ami az áldozatok személyes adatait illeti: megtalálható a szüleik és (ha volt) a házastársuk neve, az áldozat életkora, polgári foglalkozása és vallása, állampolgársága, születési helye és lakhelye (utóbbi kettő meglehetősen ritkán kitöltve, inkább csak a külföldi, vagy nem helyi áldozatok esetében jellemző), valamint a halál oka. A katonai adatok kapcsán az áldozat rendfokozatát és alakulatának nevét tüntették fel, már amennyiben az ismert volt: eleinte még javarészt igen, a későbbi holttá nyilvánítások kapcsán már jóval ritkábban.

Az adatbázis hangsúlyos részét jelenti az áldozatok elhalálozási helyének feltüntetése és beazonosítása. Az eredeti anyakönyvben jellemzően egy településnév, jobb esetben még egy ország vagy tájegység került feltüntetésre a halál helyeként, az I. világháború éveinek településnevei azonban napjainkig jelentős változásokon eshettek át. Ezért döntöttünk úgy, hogy két külön adatsorban feltüntetjük a beazonosítható települések ma használatos neveit, a jelenlegi országnevekkel együtt. Jó példa erre az I. világháborús galíciai Lemberg, melynek nevét a vonatkozó adatsorokban meghagytuk ekként, ugyanakkor ezzel párhuzamosan feltüntettük, hogy ma Lviv néven Ukrajna területén található az érintett város. Mivel anyakönyvi másodpéldányok képezik az adatbázis alapját, sajnos – a külföldi személynevek átírása mellett – itt tapasztalható leginkább az olvasat bizonytalansága: sok esetben a galíciai vagy orosz területek nehezen kibetűzhető településnevei már az első példány kitöltésekor komoly problémát jelenthetett az anyakönyvvezetőknek, s a helyzet a másodpéldányba való átíráskor éppúgy rosszabbodhatott, mint aztán jelen adatbázis készítésekor. Így sok esetben utólag, ma már képtelenség volt egyes településeket megbízhatóan beazonosítani.

Külön feltüntetésre került az adatbázisban, ha egy áldozat hadifogoly vagy internált volt, már amennyiben az eredeti anyakönyvi bejegyzés tartalmazta ezt az információt. Feltüntetésre került a halál tényét megállapító hatóság neve (jellemzően a Belügyminisztérium, később néha a Honvédelmi Minisztérium, illetve a holttá nyilvánító határozatok esetében a területileg illetékes járásbíróságok), valamint a határozat száma is. Az egyéb bejegyzések és a megjegyzések rovatában a hősi halál tényére utaló sablonkifejezések mellett feltüntettünk minden olyan egyéb információt is, melyeket a további adatsorokba nem lehetett (pl. temetésre vonatkozó információk, az olvasat nehézségeit taglaló megjegyzések stb.).

A segédlet kiadására vagy terjesztésére vonatkozó információk

Nincs kitöltve.

A segédlet digitalizált változatának elkészítéséről szóló információk

Nincs kitöltve.

A leírás elkészítésénél felhasznált szabályok, szabványok, konvenciók és protokollok felsorolására

Nincs kitöltve.

Törzsszám
Országkód
HU
Rekordok száma
200.0K

Iratanyag típusa Polgári halotti anyakönyvek másodpéldányai

A segédlet jellege Névre kereshető adatbázis

Azonosító 292

Intézménykód MNL OL

Általános megjegyzések

A segédlet lezárt vagy folyamatosan bővülő

Verzióval kapcsolatos információk

Létrehozásában közreműködők

Létrehozásáért felelős személy Bojtos Gábor, Varsányi Attila

A segédlet kódolásáról szolgáltat információkat, ideértve a kódolásért felelős személy(ek) és intézmény(ek) nevét, a kódolás időpontját és körülményeit

A segédlet módosításai és változtatásai

A módosítások rövid összefoglalása

Az egyes változások során végrehajtott módosítások listája

Rekordok pontos száma 200 016

Összes törzsszámKülönböző jelzetek 21 levéltár anyagából. A halotti anyakönyvek egyes levéltári jelzeteit maga az adatbázis tartalmazza.

* ? " - \
magyar* szórészletet helyettesít, pl.: magyarok, magyaroknak, magyarság sz?n egy betűt helyettesít, pl.: szent, szán, színben "magyar" csak a pontos kifejezésre keres pl. magyarok-ra nem -alma kihagyja azokat a találatokat, amelyben az alma szó megtalálható Részletes keresési útmutató